4. szám | 4. rész
Ariana Black 2013.05.09. 22:50
~ Interjú Hollóháti Hedviggel.
Exkluzív interjú Hollóháti Hedviggel!
Úgy gondoltuk, szentelünk egy-egy cikket mindegyik roxforti alapítónak. A mai alapítónk Hollóháti Hedvig lesz.
A mai nap folyamán meglátogattuk a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolát, és felkerestük Hollóháti Hedvig portréját, ami a kastélyban található. Arra voltunk kiváncsiak, milyenek lehettek a Roxfortos évei, ki Hollóháti Helénának, a lányának az édesapja, és hogyan készült a híres diadémja. Ugyan egy kicsit mogorva volt, amikor elkezdtük faggatni az életéről, de végül megbékélt a ténnyel.
Riporter: Hogyan teltek a tanítói évek? Mit tanított? Hogyan viselkedtek a diákok?
Hollóháti Hedvig: Nagyon kellemesen teltek. Akkoriban én tanítottam a bűbájtant, de néha az is megesett, hogy mágiatörténetet is oktattam. A diákok szerették az óráimat, amiért annyira izgalmasak voltak, és nem féltek kikérni a tanácsomat, ha valami gondjuk volt. A tanulók mindig becsületrsek, szorgosak és tisztelettudóak voltak.
R: Mesélje el kérem, hogy ki is Heléna apja?
*egy kis idő után*
H.H: A Roxfort alapítása után úgy döntöttem, hogy egy világküröli útazásra megyek, hogy visszanyerjem az iskola építésénél elhasznált varázserőmet. Ekkor, azt hiszem, 30 éves voltam. Sok országot akartam meglátogatni, és megnézni, ott hogyan élnek a varázslók. Így történt, hogy Magyarországon megismeretem egy jóképű fiatalembert, név szerint Mortimer Campiont. Nagyon elbűvölő személyisége volt, így hamar felfigyeltem rá. Az inteligenciám őt is elkápráztatta. Több hetet is töltöttem Magyarországon, ami alatt közelebbről is megismertük egymást. Ezek után meghívott a kastélyába, hogy költözzünk össze. Én, szerelmes létemre, beleegyeztem. Négy hónapot töltöttünk így, amikor eszembe jutott, hogy a drága Roxfortom biztos hiányol. Elmodntam, hogy mik a szándékaim, és marasztalni próbáld, de végül úgy döntöttünk, hogy együtt megyünk vissza Skóciába. Roxmortsba költöztünk, és boldogan éltünk. Egy év múltán terhes lettem Helénával, ekkor már házasságban éltünk. Mortimer a londoni Minisztériumban dolgozott aurorként. Sajnos még a kislány születése előtt, egy bevetésen életét vesztette.
R *meghatodik*: Őszinte részvétem! Köszönjük szépen az interjút. Viszlát!
H.H: Szóra sem érdemes! A viszont látásra!
|