[28-9] [8-1]
4. óra
1. évfolyam:
A rúnák fennmaradása
A rúnák, elsõsorban ifjabb alakjukban egészen a XVII. századig fennmaradtak. Ebben az idõszakban számtalan helyen fellelhetõ, érméktõl koporsóig, egyes helyeken pedig az Egyház is áldását adta használatukra. Még a közemberek is le tudtak írni egyszerû rúna-varázsigéket. Sajnos, amikor az egyház ádáz küzdelmet indított "az ördög kiûzésére Európából" címen, ennek a többi mágikus mûvészettel együtt a rúna is áldozatul esett. A rúnamestereket számûzték vagy bujdosásra kényszerültek, s a rúnák tudománya velük együtt sírba szállt, csaknem teljes egészében. Bár egy része titokban fennmaradt, ma már bizonyos esetekben szinte lehetetlen elkülöníteni az õsi hagyományt a modernebb ezoterikus filozófiáktól.
Házi feladat: írjatok 3/4 oldal házit (A4,Times new,12) a rúnák eredetéről és történetéről
|
3. óra
3. évfolyam:
A rúnák ősi germán eredetű írásjelek, amit jövendölésre, varázslásra, később gyógyító célokra is használtak. Különböző számú betűből álló ábécé létezett Észak-Európában, Skandináviában, a brit szigeteken és Izlandon (i.e. 100-i. sz. 1600.). A germán ábécé, az Elder Futhark 24, a skandináv (dán, svéd, norvég) 16, az angolszász 33 jelből áll.
A rúnák eredetét világosan nem alapították meg. A legrégebbi rúnákról szóló írott feljegyzések az i.e. 300-200. között keletkeztek. A fába, fémbe, kőbe karcolt jelek ősét görög, etruszk, gót és kelta (Ogam) írásjegyekben vélték felfedezni a nyelvtudósok. (A székely-magyar rovásírás néhány betűjével is teljes egyezést mutat.)
Az északi mitológia szerint a rúnák az istenek ajándékai. Odin, az okkult tudás félszemű istene alakította ki, és adományozta a szent írásjegyeket az embereknek. A legenda szerint kilenc napig fejjel lefelé függött a Világ fáján (Yggdrasil), saját dárdája által átdöfve – étlen-szomjan – hogy megtanulhassa a rúnák bölcsességét. Amikor a rúnák megjelentek alatta, leszakította és befogadta őket, így a rovásírásjelek hatalmat adtak neki. Ezt a tudást később továbbadta Vanir istennőnek, Freyának, majd az emberiségnek.
Házi feladat: írjatok egy fél oldalas házit (A4,Times New,12) Odinról.
|
3. óra
2. évfolyam:
A rúnák fennmaradása
A rúnák, elsõsorban ifjabb alakjukban egészen a XVII. századig fennmaradtak. Ebben az idõszakban számtalan helyen fellelhetõ, érméktõl koporsóig, egyes helyeken pedig az Egyház is áldását adta használatukra. Még a közemberek is le tudtak írni egyszerû rúna-varázsigéket. Sajnos, amikor az egyház ádáz küzdelmet indított "az ördög kiûzésére Európából" címen, ennek a többi mágikus mûvészettel együtt a rúna is áldozatul esett. A rúnamestereket számûzték vagy bujdosásra kényszerültek, s a rúnák tudománya velük együtt sírba szállt, csaknem teljes egészében. Bár egy része titokban fennmaradt, ma már bizonyos esetekben szinte lehetetlen elkülöníteni az õsi hagyományt a modernebb ezoterikus filozófiáktól.
Házi feladat: Írjatok egy fél oldalas házit (A4,Times New,12) a rúnák fennmaradásáról. A házikat az arianalumos@gmail.com email címre küldjétek!
|
3. óra
1. évfolyam:
A rúnák ősi germán eredetű írásjelek, amit jövendölésre, varázslásra, később gyógyító célokra is használtak. Különböző számú betűből álló ábécé létezett Észak-Európában, Skandináviában, a brit szigeteken és Izlandon (i.e. 100-i. sz. 1600.). A germán ábécé, az Elder Futhark 24, a skandináv (dán, svéd, norvég) 16, az angolszász 33 jelből áll.
A rúnák eredetét világosan nem alapították meg. A legrégebbi rúnákról szóló írott feljegyzések az i.e. 300-200. között keletkeztek. A fába, fémbe, kőbe karcolt jelek ősét görög, etruszk, gót és kelta (Ogam) írásjegyekben vélték felfedezni a nyelvtudósok. (A székely-magyar rovásírás néhány betűjével is teljes egyezést mutat.)
Az északi mitológia szerint a rúnák az istenek ajándékai. Odin, az okkult tudás félszemű istene alakította ki, és adományozta a szent írásjegyeket az embereknek. A legenda szerint kilenc napig fejjel lefelé függött a Világ fáján (Yggdrasil), saját dárdája által átdöfve – étlen-szomjan – hogy megtanulhassa a rúnák bölcsességét. Amikor a rúnák megjelentek alatta, leszakította és befogadta őket, így a rovásírásjelek hatalmat adtak neki. Ezt a tudást később továbbadta Vanir istennőnek, Freyának, majd az emberiségnek.
|
2. óra
3. évfolyam:
A rúnáknak nevezett betűk jelentése titok, misztérium. Mindegyik rúna sajátos, a makro-és mikrokozmikus energiákat, energiamintákat átfogó, ezoterikus jelentéshálózattal bír a fonetikus értékén túl, amit a betű formája és számbeli értéke mutat. Valamennyi rúnának van története, istene, kulcsszava, csillagászati és anatómiai megfelelése, égtája, mantrája, éneke, jelképe, színe, mágikus jelentése.
A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig.
Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn.
A legfontosabb különbség, ami megkülönbözteti a rúnaábécét más ábécéktől, az, hogy minden egyes betűnek vagyis rúnának jelentése van. Például ábécénk első három jelének, az "á", "bé", "cé" kiejtett hangoknak semmi értelme, viszont az első három rúna: "fehu", "uruz" és "þurisaz" létező szavak a germán nyelvben, jelentésük: nyáj, mamut és óriás. A rúnáknak mágikus és vallásos jelentése is volt, ezáltal vált az írás egyszerű folyamata mágikus cselekvéssé. Azonkívül, hogy jóslásra is alkalmazták, varázsigéket is alkottak belőlük.
|
2. óra
2. évfolyam
A rúnák ősi germán eredetű írásjelek, amit jövendölésre, varázslásra, később gyógyító célokra is használtak. Különböző számú betűből álló ábécé létezett Észak-Európában, Skandináviában, a brit szigeteken és Izlandon (i.e. 100-i. sz. 1600.). A germán ábécé, az Elder Futhark 24, a skandináv (dán, svéd, norvég) 16, az angolszász 33 jelből áll.
A rúnák eredetét világosan nem alapították meg. A legrégebbi rúnákról szóló írott feljegyzések az i.e. 300-200. között keletkeztek. A fába, fémbe, kőbe karcolt jelek ősét görög, etruszk, gót és kelta (Ogam) írásjegyekben vélték felfedezni a nyelvtudósok. (A székely-magyar rovásírás néhány betűjével is teljes egyezést mutat.)
Az északi mitológia szerint a rúnák az istenek ajándékai. Odin, az okkult tudás félszemű istene alakította ki, és adományozta a szent írásjegyeket az embereknek. A legenda szerint kilenc napig fejjel lefelé függött a Világ fáján (Yggdrasil), saját dárdája által átdöfve – étlen-szomjan – hogy megtanulhassa a rúnák bölcsességét. Amikor a rúnák megjelentek alatta, leszakította és befogadta őket, így a rovásírásjelek hatalmat adtak neki. Ezt a tudást később továbbadta Vanir istennőnek, Freyának, majd az emberiségnek.
|
2. óra
1. évfolyam:
A rúnáknak nevezett betűk jelentése titok, misztérium. Mindegyik rúna sajátos, a makro-és mikrokozmikus energiákat, energiamintákat átfogó, ezoterikus jelentéshálózattal bír a fonetikus értékén túl, amit a betű formája és számbeli értéke mutat. Valamennyi rúnának van története, istene, kulcsszava, csillagászati és anatómiai megfelelése, égtája, mantrája, éneke, jelképe, színe, mágikus jelentése.
A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig.
Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn.
A legfontosabb különbség, ami megkülönbözteti a rúnaábécét más ábécéktől, az, hogy minden egyes betűnek vagyis rúnának jelentése van. Például ábécénk első három jelének, az "á", "bé", "cé" kiejtett hangoknak semmi értelme, viszont az első három rúna: "fehu", "uruz" és "þurisaz" létező szavak a germán nyelvben, jelentésük: nyáj, mamut és óriás. A rúnáknak mágikus és vallásos jelentése is volt, ezáltal vált az írás egyszerű folyamata mágikus cselekvéssé. Azonkívül, hogy jóslásra is alkalmazták, varázsigéket is alkottak belőlük.
|
Első óra
1. és 3. évfolyam: bemutatkozá
2. évfolyam:
A rúnáknak nevezett betűk jelentése titok, misztérium. Mindegyik rúna sajátos, a makro-és mikrokozmikus energiákat, energiamintákat átfogó, ezoterikus jelentéshálózattal bír a fonetikus értékén túl, amit a betű formája és számbeli értéke mutat. Valamennyi rúnának van története, istene, kulcsszava, csillagászati és anatómiai megfelelése, égtája, mantrája, éneke, jelképe, színe, mágikus jelentése.
A rúnák alfabetikus jelek, az észak-európai népek használták az I. századtól kb. a középkorig.
Azonkívül, hogy írott ábécé volt, szimbólumrendszerként is alkalmazták mágikus célokra és jóslásra. Alakjuk és jelentésük feliratokban és kéziratokban maradt fönn.
A legfontosabb különbség, ami megkülönbözteti a rúnaábécét más ábécéktől, az, hogy minden egyes betűnek vagyis rúnának jelentése van. Például ábécénk első három jelének, az "á", "bé", "cé" kiejtett hangoknak semmi értelme, viszont az első három rúna: "fehu", "uruz" és "þurisaz" létező szavak a germán nyelvben, jelentésük: nyáj, mamut és óriás. A rúnáknak mágikus és vallásos jelentése is volt, ezáltal vált az írás egyszerű folyamata mágikus cselekvéssé. Azonkívül, hogy jóslásra is alkalmazták, varázsigéket is alkottak belőlük.
|
[28-9] [8-1]
|